Az Agrában 15 éve foglalkozunk utazásszervezéssel. Irán, Üzbegisztán, India, Tibet, Kína, Japán, Peru, Uganda, mintegy 50 ország, ahol rendszeresen megfordulunk és szakértőink segítségével próbálunk hidakat építeni kultúra és kultúra, ember és ember között.
Blogunk célja kapcsolódik fő tevékenységünkhöz és üzenetünkhöz. Csoportvezetőink (kutatók, itthon- és kint élő egyetemi tanárok, szaktolmácsok) hétről hétre rövid cikkekkel, háttérelemzésekkel, képriportokkal igyekeznek közelebb hozni Ázsia, Latin-Amerika, Afrika ismert- és ismeretlen kultúrtájait.
AGRA utak 2013 tavasz
Örményország - Grúzia 2013. augusztus 19–29.
11 nap ókori erődöktől, a Grúz Hadiúton át ötezres csúcsok árnyékában dióval, borral és kereszteskövekkel;Csoportvezető: prof. Xeravits Géza teológus. tovább...
Észak-Korea nagykörút 2013. augusztus 21-28.
Egy exkluziv hét a sztálinizmus utolsó fellegvárában • Részvétel az ország leghíresebb fesztiválján – Arirang Csoportvezető: Dr. Csoma Mózes koreanista tovább...
Dr. Toperczer István Afganisztán Más-Képp Zrínyi Kiadó 2013
Afganisztán! Háború, szegénység, analfabetizmus, terrorizmus, korrupció. Ezek azok a szavak, amelyek először jutnak eszébe azoknak, akik csak a különböző médiaforrásokban megjelent hírek alapján kapnak képet erről a tőlünk több ezer kilométerre keletre fekvő országról. A szerző felhasználva a felvételek erejét egy sokkal átfogóbb képet fest erről az ismeretlen államról, melynek teljes neve: Afganisztáni Iszlám Köztársaság, jelentése pedig „az afgánok földje”. Tovább...
Egy limai újságíró egy éve különös versenyt indított "Harcosok Könyve" néven. A megmérettetésen álarcos figurák küzdenek egymással egy klaviatúra segítségével. A többfordulós verseny első helyezettjének könyve kiadásra kerül, ezzel segítve a perui irodalmi élet vérfrissítését.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb felmérése szerint Jordániában és Libanonban ötvenhárom-ötvenháromezer, Irakban tizenhatezer, míg Törökországban nyolcvannégyezer szíriai menekült tartózkodik. A regisztrációra váró és az illegálisan érkezett menekültekkel együtt azonban akár háromszázezerre is tehető azon szíriaiak száma, akik a szomszédos országokban keresnek menedéket.
Az iszlámellenes YouTube videó kapcsán született írások nagy része a szokásos integrációs kérdésekkel foglalkozik. A cikk a videó születéséhez és elterjedéséhez szükséges feltételeket veszi sorra, hogy legalább feltérképezzük, milyen más folyamatok befolyásolták ennek a történetnek a fordulatait.
A maja civilizáció városias jellegét ma már senki sem vonhatja kétségbe. Amint ráközelítünk a Google Earth Yucatán-félszigetet ábrázoló térképére egyre nagyobb számban jelennek meg a hajdani maja városokat jelölő piktogramok, míg végül a jelek csaknem összefolynak. Hogyan igazodjunk el itt?
A Budapesten élő arabok az összes észak-afrikai és közel-keleti országot képviselik. Nem homogén közösség (legfeljebb csak a többségi társadalom szemében): az „arabságnál” jóval erősebbek az etnikai, állampolgársági és a társadalmi státusz meghatározta kötődések, de természetesen jelen van egy mindezek feletti arab identitás is, aminek gyökere a közös nyelv, a közös vallás és kultúra. A Magyarországon élő mintegy 2 200 arab származású bevándorló hat észak-afrikai és tíz közel-keleti állam polgára, majdnem kétharmaduk, 1 400 fő él Budapesten.
Agra csatorna
Agra Klub: Latin-Amerika est, 2011. augusztus 25.
Az Agra megbízásából, Gáspár László által készített meghívó (http://www.youtube.com/user/modfelett). Mozgalmas és sokszínű, akárcsak maga a klub.
Núbia est - Núbia korai története
Kérdések által formált táj. Király Attila előadása az Agra Klub rendezvénysorozatában. 2010. május 29. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum
Azok, akik eddig követték Jeles Attila és csapata kalandjait, kicsit várniuk kell a további beszámolókra. A túra őserdei szakaszai az utóbbi napokban lehetetlenné tették a kommunikációt, de hamarosan jelentkezünk.
Addig is következzék valami egészen más: az ecuador-i fociválogatott október 7-én Venezuela felett győzedelmeskedett a Világbajnokság kvalifikációs mérkőzéssorozatában, majd 11-én az Egyesült Államok elleni barátságos mérkőzést nyerte 1-0 eredménnyel. Ne lepődjünk meg, ha a következőkben kék-sárga mezes ünneplő tömegek bukkannak fel a tudósításokban.
Az ecuadori Michael Arroyo tolja arrébb az USA csatár Maurice Edut a labda útjából.
A lhászai nagymecset, Tibeti Autonóm Terület, Dél-nyugat Kína. Fotó: Agra
Az Iszlám szunnita ágához tartozó muszlimok megközelítőleg a 12. századtól Kasmírból, Ladakból, Nepálból és Kínából érkeztek több hullámban Tibetbe. A tibeti nyelvet beszélik, sokszor vegyes házasságokban élnek, de tartják a saját hagyományaikat is. Általában a hentes-mészáros foglalkozás értő mesterei.
Október 5-6-7. A quitói állandó csúcsforgalmat már megtapasztaltuk az előző napokon, úgyhogy már nem ért minket váratlanul. Miután magunk mögött hagytuk a benzingőzös nagyvárost, buszunk elkezdte kapaszkodását a Cordillera Oriente vonulataira.
2011. Október 3-4. Nehéz lépést tartanom az eseményekkel, vagyis röpülnek az utazás napjai, én meg kezdek lemaradni a blogolással... úgyhogy kicsit tömörítek, de remélem, "átjön" az a rengeteg élmény és látnivaló, amelyben részünk van.
Irány észak! Piacozós, boltozós napok, de minden, amit látunk egyedi és érdekes, a vásárlásainkkal meg a helyi közösségeket is támogatjuk. Első megállónk a második napon Calderón, Quitó egyik külvárosa, ahol több quiteno család is foglalkozik azzal, hogy színes kenyértésztából készítenek figurákat a vallási ünnepekre. Régen csak kétfélét, ma már mindenfélét, nekem a népviseletes babák tetszettek.
2011. Október 2 - Quito. Várakozásokkal 22 órát utaztunk, de végre Quitóban vagyunk! Lepakolás, gyors zuhany, átöltözés a szállodában, megyünk várost nézni.
Quito, Plaza de la Independencia. Jeles Attila képe
Az ÉLŐ rovat naprakész tudósításainkat közli. Egy hosszú nap után az Agra szakértői és csoportvezetői nem dőlnek hátra székükben (vagy bármin is ülnek az őserdő mélyén), hanem felcsatlakoznak a Világhálóra, és írnak nekünk - hol tart az ásatás, könnyű-e átkelni Szudán és Dél-Szudán határán, vagy épp mi a mai menü Afganisztánban. Ha a kultúra a hely szelleme, ezek a beszámolók kicsit közelebb visznek hozzá.
Van aki már a nap közepén hátradől Afganisztánban. TopiDoc képe.
Kilépve a Szent Sírból induljunk délnek. Váratlan látványosságokat bámuló turistákon verekedhetjük keresztül magunkat. Beérve az Óváros zsidó negyedébe, itt van mindjárt, jóval a mai utcaszint alatt az egykori antik Cardo, a város díszes, észak-déli irányú, kecses korinthoszi oszlopokkal szegélyezett főutcájának részben rekonstruált maradványa — azé az utcáé, amely már a hatodik századi, madabai mozaiktérképen is mint a Város fő ütőere jelenik meg. Aztán Hiszkija király robusztus falának maradványa, amit még a fenyegető asszír veszedelem idején építtetett akkori városának északi határára, s amely a bibliai Jeruzsálem talán legrégebbi monumentális maradványa.
Tegyük gyorsan hozzá: a kereszténység persze nem azért lett azzá, amivé, hogy az effajta propagandától különösképpen meghatódjon. Kialakulásától az Omajjádok idejéig sikeresen élt már túl számos külső elnyomatást és belső vihart, Palesztina földjén pedig évszázadok óta tündöklő fényben ragyogott az Üdvözítő monumentális műalkotásokba metszett emlékezete. Konstantin megtérése után a passió központi helyszínének területe fölé emelt Aphrodité-templomot hamarosan porig rombolták, s még a császár életében olyan bazilikát emeltek fölé, amit már az első, írásaikból is ismert keresztény zarándokok csodálattól elfúló hangon emlegettek.
Etióp szerzetesek a Szent Sír Bazilikában. Nemessányi Attila képe
A Szentföldön mindennek hosszú és bonyolult története van. Íme egy város négyezer éves múltja, ahol minden kellék adott egy jó sztorihoz: keresztesek, muszlimok, rabbik, hajóroncsok, arany, túszcserék, és most már egy fürdő is. Yavne-Yam az izraeli partvidéken, Tel Aviv és Ashdód között húzódó városok sorának régóta ismert tagja. Az i.e. 2. évezred óta lakott településen a Tel Aviv Egyetem jelenleg folyó ásatásai megerősítették - a kikötő a régió korai iszlám uralmának egyik utolsó mentsvára lehetett. A nyári munkák során egy római technikákkal épült fürdő maradványai is előkerültek, melyet különös módon az arabok hoztak létre.
Libanonba mindenképp érdemes. A Cannes-ban elismert, a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon pedig közönségdíjjal jutalmazott filmet tegnap mutatták be hazájában. Érdekes lenne ott szétnézni a széksorok között, vajon a nézők ugyanazon nevetnek, és ugyanúgy lesnek a vászonra libbenő szoknyák után, mint Kanadában? Nadine Labaki mozija (Where do we go now?) bizonyos szempontból nagyon is európai: poros falvakon elterülő pletykák, asszonyok mosolyogtató cinkossága a férfiak ellenében, egymást keresztező világnézetek. A siker titka talán nem csak az egzotikum, vagy a nevettető, "macskajajos" interpretáció - talán az, hogy Libanonban is annyit jelent megélni a hétköznapokat, a konfliktusokat, és minden mást, mint bárhol máshol. Ezért érdemes elutazni oda, és a moziban ülve megfigyelni, hogy mások is akkor mosolyognak, mikor én.
Nem látszik még, hogy milyenre formálja az Arab utca haragja és lelkesedése a Közel-Keletet. Úgy tűnik azonban, hogy a kijelzőkön, monitorokon, képernyőkön és kivetítőkön egymást váltó düh- és öröm-képek továbbra is meghatározó szerepet játszanak majd az események alakításában.
Ogunt Afrikában Ifé első királyának fiaként tisztelik; ő a fémek ura, a kovácsok és a fémeszközökkel dolgozó mesteremberek védelmezője. Nagy hatalmú istenség tehát, hiszen a fémek uraként a kések ura is, kés nélkül pedig nincs állatáldozat. Emellett ő az utak megnyitója, aki mindig a többi orisha előtt jár, ezért minden áldozatból részesül. Talán e szerepe miatt azonosítják Szent Péterrel, akit a kubaiak a mennyország kulcsát tartva képzelnek el. Néhol Szent Mihály arkangyalnak feletetik meg, akit kezében karddal és lándzsával ábrázolnak.
Az orisha lila inget és térdnadrágot, fölötte pedig a guanopálma csúcshajtásából készült szoknyát visel. Jelvényei között mindenféle fémeszköz megtalálható, nyakláncát zöld és fekete matipóból fűzik, de nem ritka a fémből készült változat. Ogun kedvence a tzapotlalma, a jamgyökér, és természetesen a cukornádpálinka. Állatok közül kakast, csirkét, kecskét, gyöngytyúkot eszik.
Ezzel a santería bemutatók végére értünk; köszönet Dornbach Máriának a bejegyzéseket indító írásáért, valamint a lelkes portugál szakos hallgatók támogatásáért.
Forrás: Dornbach, Mária 2009 Istenek levesestálban. Az afrokubai santería. Eötvös József könyvkiadó, Budapest.
Osun a bőség és termékenység jelképe, a pénz, a gazdagság, a szerelem megtestesítője. A panteon csaknem valamennyi tagjához rokoni vagy szerelmi kapcsolat fűzi - hívei "szent szajhának" és fekete Afroditének is hívják a szerelem kacér istennőjét. Osun katolikus megfelelője egy helyi szent, a Cobrei Irgalmas Szűz, ünnepnapját szeptember nyolcadikán tartják. Az istennő sárga ruhát hord, réz, arany, esetleg bronz ékszereket visel. A santería Osunja nem fekete már, hanem "borostyánszínű" mulatt asszony; egy mítosz az Afrikából Amerikába vezető hosszú tengeri út fáradalmaival magyarázza bőre kifakulását. Hívei tyúkot, galambot, különleges esetekben pávát áldoznak neki. Kedvenc eledele az ocsincsin, egy speciális, újvilági zöldségekkel, fűszerekkel készített omlett. A mézet is szívesen fogyasztja, számos elbeszélésben jelenik meg mézzel bekent testtel, melynek egyetlen férfi sem tud ellenállni.
Forrás: Dornbach, Mária 2009 Istenek levesestálban. Az afrokubai santería. Eötvös József könyvkiadó, Budapest.
Jemajá Afrikában a tenger urának lányaként volt tisztelt; a mitológia szerint férje elől menekülve választotta lakhelyéül az óceánt. Ennek megfelelően kék ruhában jelenítik meg, Kubában az anyaság, az Újvilág egyéb részein a sós vizek, a tenger úrnője. Katolikus megfelelője egy fekete madonna, a reglai Szent Szűz - a Havannai-öböl védőszentje.
Ünnepe szeptember hetedikén esedékes Kubában (tehát idén lekéstük). Ekkor tisztelői a tengerhez indulnak, ahol megtisztító rítusokat végeznek, és áldozatot mutatnak be az istennőnek. Nagy ünnepek alkalmával Jemajá birkát és kacsát eszik, de szereti a görögdinnyét, a töpörtyűt és a melaszt is. Táncában a tenger hullámzását fejezik ki; mint minden valamire való istennőé, Jemajá kedélye hol lágyan ringó, hol viharosan dühöngő.
Forrás: Dornbach, Mária 2009 Istenek levesestálban. Az afrokubai santería. Eötvös József könyvkiadó, Budapest.
A következő napokban Dornbach Mária írása nyomán néhány, a santería rítusaihoz kapcsolódó táncot mutatunk be. E táncok egy-egy orishát, istenséget jelenítenek meg a santería közönsége előtt. A felvételek Santiago de Cuba városában készültek, melyek közül első alkalommal Obatalát (más nevén Orisa-nlá-t), a világot teremtő istent láthatjuk. Mint a termékenység archetípusa, a nyugat-afrikai hitvilágban felbukkanó hímnős istenalakokból eredeztethető. Éppen ezért hol férfi, hol nő alakban jelenítik meg a kubai pantheonban. Itt ő a föld, az emberek, az igazság, a tisztaság, a béke teremtő istene, papjai fehér ruhát, fehér nyakláncot, és fémből vagy elefántcsontból készült karperecet viselnek. Ünnepnapját szeptember 24-én, Fogolykiváltó Boldogasszony napján tartják.
Forrás: Dornbach, Mária 2009 Istenek levesestálban. Az afrokubai santería. Eötvös József könyvkiadó, Budapest.
